Bujk�l� pillang�

Egyszer volt, hol nem volt, az orgonabokor �rny�k�ban �ldeg�lt egy �rva pillang�l�ny. Az orgonabokor az erd� sz�l�n �llt, �s amikor d�s, lila vir�gait bontogatta, �s ezernyi m�hecske dongta k�r�l, olyankor a pillang�l�ny sz�ve nagyon boldog volt, hisz ily csod�s muzsik�t ritk�n hall a halad� l�lek.

     Boldogs�g�t az is tet�zte, mikor a hajnal harmatcseppeket hagyott a vir�gok szirmain, a faleveleken, a f�sz�lakon, �s am�g a nap fel nem sz�r�totta, csupa gy�ngy volt az eg�sz k�rny�k, ameddig a szem ell�tott. Tal�n m�g azon t�l is!

     A pillang�l�ny nagyon szerette ezt az �vszakot, de ugyan �gy szerette a nyarat is, a hirtelen z�porokkal, zivatarokkal egy�tt. A sz�l j� bar�tja volt, mert amikor a kis pillang� szomor� volt, azonnal f�jni kezdett, �s a felh�ket pajkosan terelgette, eg�szen addig, am�g a k�l�nb�z� figur�k, form�k hat�s�ra, amit a felh�k alkottak, a pillang� v�gre j� kedvre der�lt.

     Most is �gy tett a sz�l. F�jt �s terelgette a felh�ket, akik boldogan �lltak �ssze. Hol egy labd�t, vir�got, hol egy m�sik pillang�t figur�ztak. Ez volt a kedvenc! Ezen a napon a felh�k �j alakzatot hoztak l�tre. Egy s�t�lap�tot. Mikor a pillang�l�ny megl�tta, kicsi sz�ve nagyot dobbant �s szemeib�l potyogni kezdtek a k�nnycseppet. A szell� nem �rtette mi t�rt�nt, a felh�k is megijedtek, �s szorosabban b�jtak egym�shoz, majd eleredt az es�. A szell� lecs�cs�lt a lila orgona egyik �g�ra, �s a pillang�t n�zte.

  -Mi�rt s�rsz? Nem tetszett a j�t�kunk?

     -�, kedves szell�! Nagyon is tetszett!

     -Akkor mi�rt s�rsz ily keservesen?

     -Tudod, err�l a s�t�lap�tr�l eszembe jutottak a r�gi sz�p id�k, amikor m�g az �n dr�ga nagyany�m a kemenc�ben kal�csot s�t�tt nek�nk minden reggel. Erre a friss illatra �bredt�nk mindig. Anya pedig, meleg kaka�t t�lt�tt a kis poh�rk�nkba. Csuda j� volt!- s�hajtotta pillang�.

     -�s, �s mi�rt nincs ez m�r �gy? Mi�rt �lsz itt egyed�l az orgonabokron?

    -Tudod, egyszer, egy mad�rcsapat ker�lt az otthonunk k�zel�be. Az egyik�k, tal�n egy fi�ka, valahogy �szrevette a kemence k�m�ny�n felsz�ll� f�st�t, �s k�v�ncsis�gb�l bedugta cs�r�t az �reg di�f�n l�v� otthonunkba, �s mikor megl�tta nagyany�t s�rg�l�dni a s�l� kal�cs k�r�l, hangos csivitel�ssel odah�vta a t�bbi maradat is.

Nagy riadalom lett �rr� rajtunk. Anya, hogy mentsen engem, egy �res di�h�jat bor�totta r�m, �s megtiltotta, hogy egy hangot is adjak. Mikor v�gre csend lett, kib�jtam a di�h�j al�l. Senkit sem tal�ltam a h�zban. Nem b�rtam ott maradni tov�bb, �gy elk�lt�ztem, rem�lve, hogy tal�lok majd valakit t�rsnak.

     A sz�l t�tott sz�jjal hallgatta a kis pillang� mes�j�t, majd hirtelen �gy sz�lt:

    -No v�rj csak! L�ttam �n nem messze valamit, aminek tal�n �r�lni tudsz. Mindj�rt idef�jom hozz�d. Mag�ra hagyta a kis pillang�t, aki m�r felsz�r�totta k�nnyeit, �s k�v�ncsian v�rta vissza a szelet. Nem kellett sok�ig v�rnia, mert bar�tja m�r �rkezett is, �s egy dagadt b�balakot f�jt maga el�tt. A pillang�l�ny el�tt letette az �gra. Az aj�nd�k mozgol�dott, f�szkel�d�tt, m�gnem egyszer csak kiny�lt �s egy csod�latos pillang�leg�ny b�jt ki bel�le. A k�t pillang� �r�m�kben t�ncra perd�lt. A sz�l kering�z�tt k�r�l�tt�k, �s a felh�k egy hatalmas sz�vet rajzoltak az �gre.