Csiga Zsiga �s a konnektor

Csiga Zsiga azt hallotta,
�ram szalad a konnektorba.
Azt is mondt�k neki,
nem szabad a lyukba
az ujjunkat bedugni.

- Akkor j�, semmi baj,
hisz nekem nincs is ujjam! -
ujjongott a k�v�ncsi Csiga Zsiga.

Zsiga �gett a v�gyt�l,
hogy szaladg�l� �ramot
szemt�l szembe l�sson.
Nagy �vatosan
a konnektorhoz csusszant,
s kocs�nyon l�g� szem�vel
a lyukba bizony ben�zett.

Szaladg�l� �ramot nem l�tott,
de valaki odabentr�l
egy hatalmasat r�v�gott.

Zsiga �jultan hanyatt esett,
szarvacsk�ja �gnek meredt.
Mikor a k�bulatb�l mag�hoz t�rt,
sz�rny�lk�dve l�tta,
nincsen feje f�l�tt biztons�gos fed�l.
Az es�st�l a h�za messze rep�lt,
ablakban a kaktusz t�sk�j�re cs�cs�lt.

Szeg�ny Zsiga, most mit tegyen?
Kaktuszt m�sznia nem lehet.
Sz�r a t�ske nagyon!
Ink�bb b�k�n hagyom.

H�za n�lk�l, fedetlen�l,
Sz�gyenszemre, meztelen�l,
�ti csig�k k�z� v�g�l hazament.

H�zas csig�k csak n�ztek nagyot,
meztelen csiga mit keres ott?
- Eridj innen te szem�rmetlen,
hogy nem s�l ki a szemed!

Csiga Zsiga eloldalgott,
otthon�t�l messze jutott.
Meztelencsiga-f�ld�n,
bekopogott egy k�posztat�rzs�n.
Csupasz, barna Hurka Zsuzska,
cs�pjaival Zsig�ra mutogatva,
remegve nevetett:
- Nini! Egy puc�r �ticsiga!
Eridj haza Csiga Zsiga!

Csiga Zsiga s�rva fakadt!
- Voltam m�r otthon! Elzavartak!
Most mi lesz velem?
H�zatlanul haza nem mehetek!
Nincsen m�r nekem hely,
hol aludni lehajthatn�m fejem!
 

- Ne b�sult te Csiga leg�ny,
keress magadnak �res fed�lt.
Arra ni! Ott az eper alatt,
l�ttam heverni h�zat, lakatlant.
Menj, vedd a h�tadra,
s hazat�rhetsz, megl�ssad.

Csiga  Zsiga megk�sz�nte,
eper al� cs�szott menten.
H�t�ra vette az �res lakot,
szeme boldogs�gt�l ragyogott.

Sebesen hazacs�szott,
�j h�za a h�t�n imbolygott.
- jaj, az �n dr�ga kicsi Zsig�m!
V�gre hazat�rt! – ki�ltott fel Zsiga anyja.
Cs�pjait boldogan �sszecsapta,
s nyak�ba borult t�kozl�  fi�nak.