Ugyan senki nem mondta ki, hogy Bogica elmehet Tomival, de a Kalauz nem tiltakozott. S�t! Melegs�get, nyugalmat sug�rz� mosollyal az arc�n, �lt mozdulatlanul. A hangulat kezdett t�ls�gosan �nnep�lyess� v�lni, ez�rt a p�rna megsz�lalt:

Indulni kellene v�gre! – libbent a gyerekek el�. – �ljetek fel! – mondta v�g�l.

     - K�rlek, v�rj m�g egy percet! – sz�lt Tomi. Odal�pett a felsorakozott gyerekekhez, �s mindegyiknek b�cs� puszit nyomott az arc�ra. A T�nd�r el�tt meg�llt.

   - K�sz�n�m sz�pen, hogy nem magyar�zgatott �s nem agg�dott t�l sokat �rtem, hogy hagyta, magam tal�ljam meg a megold�st.

            Az asszony leguggolt Tomi mell�, �s megsimogatta:

- Semmit ne vigy�l t�lz�sba! Lust�lkodj egy kicsit, miut�n elv�gezted a dolgod. �s most k�rlek, vigy�zz a kish�godra!

   - Menj�nk m�r! – t�relmetlenkedett a p�rna.

A T�nd�r elengedte Tomi v�ll�t:

- Na menj! Eredj!

Bogica is odaszaladt m�g egyszer, �s �t�lelte a T�nd�r nyak�t.

   - Szeretlek! – szipogta.

            A T�nd�r szem�ben k�nnyek csillogtak. N�zte a picinyke l�nyt, majd szomor�s�g�t leplezve csak ennyit mondott: - Azt�n sz�gyent ne hozz �reg fejemre!

            Tomi fel�lt a p�rn�ra, Bogica pedig szorosan mell� h�z�dott. Megfogt�k egym�s kez�t, �s a p�rna m�r rep�lt is. Kilibbent az ajt�n �s meg sem �llt a Birodalom sz�l�ig. Ott �gy sz�lt utasaihoz: - Lesz�ll�s! Itt a v�ge! Inn�t m�r magatoknak kell tov�bb jutnotok. – Ott a kij�rat, menjetek! –Libbentette meg egyik cs�csk�t.

            A gyerekek lecsusszantak a p�rn�r�l. Talpuk alatt porzott a f�ld.

   - Na menjetek! – szipogott a p�rna. Mi�ta ebben a vil�gban �lek, ilyen m�g soha nem t�rt�nt, hogy valakit visszakeljen, engedjek a f�nti vil�gba – majd m�g egy utols�t megbillentette cs�csk�t �s visszaindult otthona fel�.

            Tomi �s Bogica �vatosan a kij�rathoz l�ptek.

�pp csak meg�lltak, hogy k�rben�zzenek, valahonn�t a fej�k f�l�l egy ismer�s hang sz�lalt meg: - Figyelem! K�t perc m�lva megny�lik a kapu.

   - Nah�t! Pil�ta! Te is itt vagy? – ki�ltott Tomi nagy �r�mmel.

   - M�g sz�p! K�l�nben, hogyan menn�tek el inn�t, Vigy�zat! Megkezd�d�tt a visszasz�ml�l�s. �t, n�gy, h�rom, kett�, egy!

            Ebben a m�sodpercben megfordult egy t�lcs�r, �s az �bl�s fel�vel lefel� �llt meg.

   - Mi ez? – k�rdezte a fi� a nagy hangzavarban szinte hangtalanul.

   - A kij�rat – v�laszolt a Pil�ta. – Csak �lljatok al�, �s ne f�ljetek. Egy hatalmas sz�l�rv�ny kerekedett, ami felszippantotta �ket a t�lcs�rbe, �s azon kereszt�l ki a fenti vil�gba. Ott egyenesen a lucern�sba pottyantak. Egy lakat csikordulva z�rult be m�g�tt�k.

Tomi sz�jjeln�zett �s boldogan, k�nnyezve sz�lalt meg:

- De r�g l�ttam ezt a gy�ny�r� vid�ket!

            �r�m�ben bukfencezni kezdett a s�r� lucern�sban. Bogica igyekezett ut�nozni �t. El�sz�r nagyon �gyetlennek bizonyult. Mindig m�s ir�nyba gurult, mint amerre szeretett volna.

            Tomi neki�t�d�tt valaminek. K�v�ncsian hagyta abba a hemperg�z�st. Alaposan megn�zte minek ment neki, majd felki�ltott:

- A h�tizs�kom! Bogica! N�zd csak! Akkor vesz�tettem el, amikor… �! Majd otthon elmes�lem. Ink�bb siess�nk, olyan r�g l�ttam a sz�leimet. Ezzel h�t�ra vette a zs�kot, �s vid�man f�ty�r�szve kelt �tra. Bogica pedig ut�na.