Kata vers, Pacsirt�mhoz

Apr� termete �pp, hogy l�tszik,
Kez�n-l�b�n g�rcs cik�zik.               
V�zna test�n t�l n�tt a sz�ve,             
Jelszava cseng: „Nem adom fel!”  
Gondolatok sz�rny�n messze utazik,          
R�meket farag, mes�t �r �s n�t�zik.              
Festett selym�n sziv�rv�ny �led,               
�desanyj�nak nagy, nagy �r�m�re.
Napk�ziben mikor szerepet j�tszik,
T�rsainak szeme k�nnyben �zik.
Odaadja minden�t, kinek csak lehet,
Kicsinys�g�ben van a nagyszer�s�ge.
Egyed�l felkelni nem tud, ha elesik,
S�rva-nevetve f�jdalm�n fel�lemelkedik.
P�ld�ja lehet � minden embernek,
Sz�v�ben mik�nt �rizze a gyermeket.

Pacsirt�mnak sz�l eme kis k�sz�nt�,
Neve napj�n bar�ts�g�t ezzel k�sz�n�m!
B�natomban oly sokszor felvid�t,
Ez�rt nem tudom �t nem szeretni!

(Szab� Gitta: 2009-11-24)