szöveges illusztráció
Vasárnap reggel volt
Vasárnap reggel volt,
A sokaság miséről távozott.
Közöttük egy árva gyermek,
Kezét mostohája kezébe tette.
Szemében fénylettek könnyei,
Titkos vágyának szigorú őrei.
Imájában csodáért fohászkodott;
Csak egy jelre, imádott anyjától!
Ki tudja, hogyan s miért,
Az égre emelte kisírt szemét.
Épp a templom keresztjénél,
Szürke, fodros felhők közén,
Egy kiselefánt kacsintott felé.
Feje felett fénysugarak,
Egész biztos, anyukája rajzolta.
Kicsi lelke megnyugodott,
Boldogan simult a mostohához.
Emlékeibe jól bevéste a csodát,
Mit csak ő vett észre a mise után.
Ha szomorú volt valamiért
A kis elefántnak elmondta keservét.
Ettől megnyugodott mindig,
Tudta, a mennyből anyukája segíti.
